A password will be e-mailed to you.

,, Azt hiszem, akkor lesz egy hegycsúcson igazán szép a kilátás, hogyha gyalog megyünk oda fel, megizzadunk, verejtékezünk és elfáradunk.”
– állította Böjte Csaba, és milyen igaza van.

Az utakat sokáig nem is érti az ember, csupán lépdel a járdaszegélyen, s közben egészen máshol jár zabolázatlan tudata. Lehetőségnek véljük, hogy ezáltal eljussunk a hivatalba vagy kedvesünkhöz, vagy a rikkanó, tavaszi erdőbe. Egy szép nap ráeszmélünk, nem csupán mi haladunk az utakon, ösvényeken, mezei csapásokon, hanem az utak is haladnak velünk. S ekkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében, csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Egyáltalán nem ballépés, ha nem ott kötünk, ki ahová tartunk, mivel gyakran pontosan ott találjuk magunkat, ahol éppen szükséges a jelenlétünk. Léha csábító a világ, s így történt, hogy néhány hónapja családom keretében nekiindultunk a világnak, otthonunk, Nagyszalonta takarásából. Eleinte sejtelmünk sem volt merre tartunk és annak hívén, hogy a jó kalandokat mindig a véletlen hozza, de ritkán hozza helybe, nekivágtunk Erdély gyönyörkeltő ölelésének. Az út nagy részét gépjárművel szánkáztuk, viszont ahogy alkalmunk nyílt megállni, nem várattuk az életet, apró gyalogtúrák kíséretében dombokra, hegyekre kapaszkodtunk fel, a rétek sebes karjai örökké szívembe zárták a temérdeknyi zömöken ciripelő kis élőlény vigyorgását, s a tavasz ébredezésének jelképeként, a vakító tetőkorong bőrömbe véste eternális gyönyörben úszó fényár záporát. Impozáns volt meglátni a hatalmas festői panorámában az apró szépségeket, a fátyolosan magasba hulló fűszálak között bujkáló rejtett univerzumot, mely takarásában rengeteg picinyke csoda lakozik. Miközben a derült ég foszlányait vizslattam, kezemre egy pöttöm katica lejtett táncot, ennek örömére grandiózusabb lélekkel vonultunk tovább, hisz olyan sok utat lehet még megtenni a végtelenbe. Jó pár pataknál frissültünk, a természet a gyönyör színeiben pompázott, erdői pedig friss levegővel csobbantottak minket a naturális közeg pezsdítő imádságába. Még további másfél óra vette kezdetét, míg elértünk a Bihar megyében található Király-erdő hegység északi peremén sorakozó Sebes-Körös szurdokvölgyébe. A helyi hagyomány szerint itt található az Anonymus említette Igfon erdeje, s a magaslaton állnak a Tündér-vár romjai, ímhol az érkező magyarok elől Mén-Marót bevetette magát riadalmában. Vársonkolyos községébe térvén észrevételeztük telt szívvel, hogy megérkeztünk…rengeteg szép látnivaló fogadott szívélyes körébe. A kolosszális méreteket öltő sziklák és hegységek magasodtak felénk, melyek impulzivitása egyszerre volt rémisztő és kábító a léleknek, a csillanó szempároknak. A falu centrumában özönlik a Sebes-Körösbe a Méhsed és az Izbendis. Extázis gyalogtúrát ejteni ennek közelében, mivel a bársonyos csörgedezés meditatív állapotba segít, mely hatására minden egyes érzék intenzivitása a magasba lendül, s a természet talapzata magába olvaszt, zúdulva szívod fel a kristályvíz adta lehetőségeket. A környék emellett bővelkedik barlangokban. Itt, a Vársonkolyosi-szorosban található a magával ragadó, hatalmas nyílású Nagy Magyar-barlang, valamint Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata, a Szelek barlangja. Megközelítőleg 100 kisebb-nagyobb barlang lelhető fel a település közvetlen közelében, melyek könnyűszerrel, vagy akár kisebb mizériával, túrák keretében felkereshetők. A Nagy Magyar-barlang, vagyis nevén nevezve Pestera Unguru Mare, a megye legterjedelmesebb bejáratával megáldott barlang, langaléta léte 25 méterre tehető, bősége pedig 45 méterre. Növényszerű élőlények alig telepednek meg benne, mivel huzatos hatása ezt nem teszi lehetővé. Minden jel arra vezet bennünket, hogy hitet vessünk abba, miszerint az őskorban bőven lakott volt, okvetlenül okolja ezt ama tényfeltárás, miszerint őskori kőedényeket találtak, 15 cm-es hamut, mely feltehetőleg 2000 éves, szintúgy a különböző szerszámok, varrótűk, harci eszközök. Gyanítható, hogy választásuk azért esett eme barlangolásra, mivel bejára előtt parkol a Sebes-Körös, így eleve védve voltak az állat és ember ostrom ellen, mintsem más területen. Különböző állati csontok kiállítását figyelheti meg a szende látogató ámulattal, melyek állandó szemléltetésre vannak bízva. A barlangolás előzetes bejelentkezés nélkül is kivitelezhető, barátságos fogadtatásban részesülni, pedig nem csak áhítat, hanem tény is. A barlanggal szemben található kemping vezetője mindenkori körbevezetést nyújt, nem szükséges megvárni nagyobb csoportot, egy pár homo sapiens is szívélyes körbevezetésben részesül és megtekintheti gyökerei élőhelyét. A belépő egy főre az itteni pénznem szerint 25 lej mértékre adatott, mely 1700 forintra tehető, így mindenképp érdemes ellátogatni még akkor is, ha zsebünk tátong az ürességtől, mivel elegendő csupán egy csipetnyi bátorság, mely jóvoltából meghágjuk a vad vidék gyönyörtengerét. Számos étkezde kap prioritást ezen a vidéken, melyekre már badarság nem ráharapni a számottevő izzasztó barangolás végeztével. A hagyományos erdélyi ételek intenzív ízei és parasztos eszenciája az, ami végképp csak hab a tortán. Viszont szakértő hozzájárulásommal erről a vidékről hadd sugalljam azt, hogy nem minden arany, ami fénylik, ezt pedig konkrétan arra vonatkoztatom, ne menjenek más után a kútba, csupán mert ott halmozottabban sorakozik a nép, próba szerencse. Van valami misztikus az utazásban…egy enigma, ami rabul ejt és egész éjszaka csak táncol bennünk, mintha hazaértünk volna azáltal, hogy folytonosan útra kelünk. Valamit otthagyunk magunkból, ha elhagyunk egy helyet, ott maradunk, noha továbbállunk. És vannak olyan dolgok is bennünk, amelyeket csak azáltal lelhetünk meg újra, ha visszatérünk ezekre a helyekre. A váratlan helyzetek adják a fűszersót, ahhoz a mennyei étekhez, melyet úgy hívnak a’la vie, csak úgy franciásan. Mikor épp megfáradtan, verejtékezve sétáltunk vissza oda, ahonnan kezdődött minden, egyetlen szempillantás alatt megtöltötte a teret egy mennyei hang. Éppen vallásos rendezvények tomboltak a faluban és helyi előadóművészek adták a magas C-t. Gyönyörű volt, pedig egyáltalán nem vagyok vallásos, sem a családom, viszont olyan jól esett a megfáradt sejtjeimnek a perzselő szélben, mintha egy kényelmes kádban langyos áztató fürdőt vehettem volna ellazulva. Hazafelé vándorolva a csipet csapat csípős és elégedett bágyadtsága körében jöttem rá arra, hogy teljes szívemből tettem meg ezt az utat, nem csupán testem vak látomása. Utolsó körben mindenkinek ajánlom, hogy menjetek ki a természetbe, s ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz.

utazas1

utazas2

utazas4

utazas5

utazas6