A password will be e-mailed to you.

Egyik nap, a következőt olvastam egy angol nyelvű „kérdésfeltevős” oldal utazás rovatában:

„It’s my first time travelling by airplane… need step by step instructions.”

TIME TRAVELLING (időutazás) BY PLANE (repülővel)? – kiáltottam fel. Feltétlenül érdekel!

Persze, hamar rájöttem, hogy a mondat valójában azt jelenti, hogy az illető a közeljövőben első alkalommal fog repülőre ülni és szeretné, ha instrukciókat kapna hozzá. Ettől függetlenül, nem törtem le teljesen, mert valahol halványan rémlett, hogy ilyesmi tényleg létezik. Utánanéztem és valóban. Einstein óta elméleti szinten ismerjük. Az általános és speciális relativitás elmélet, pedig ma már nem csupán teória, de jó pár éve bizonyított tény. Majdnem hihetetlen, de annak, aki repülőn utazik, máshogy telik az idő, mint annak, aki eközben otthon ül egy fotelban.

A brit Nemzeti Fizikai Laboratóriumban dolgozó John Laverty és kutatócsoportja, két rendkívül pontos atomórát szerzett be. Olyan órákról volt szó, melyek 300 ezer év alatt, kevesebbet tévednek egy másodpercnél. Az órákat szinkronizálták, majd az egyiket a londoni laboratóriumban hagyták, a másikat pedig feltették egy Sanghaj és London között közlekedő repülőgépre. Azt tapasztalták, hogy miután az egyik óra kétszer megtette a Sanghaj-London távolságot, 55 nanoszekundumot sietett a londoni intézetben hagyott párjához képest. Ez persze látszólag ellent mond, a speciális relativitás elméletek ugyanis, az kimondja, hogy minél gyorsabban utazunk, annál lassabban telik az idő. Mivel az utasszállítók, időnként 900 km/h felett is közlekednek ezért, a repülőn hagyott órának késnie kellett volna. A helyzet az, hogy az általános relativitás elmélet, pedig azt mondja ki, hogy az idő a gravitációs erő csökkenésével gyorsul. Tehát minél messzebb vagyunk a Föld középpontjától, annál gyorsabban telik számunkra az idő. Fordítva: ha lehetőségünk lenne a Nap felszínén sétálni – az ottani hatalmas gravitációs erő miatt – a földi órákhoz képest a miénk sokkal lassabban járna. A két hatás tehát egymás ellen dolgozott, de a sebességből adódó lassulás gyengébb volt a gravitációs erő gyengülése miatti gyorsulásnál. Ezért mutatott többet a „repülős” óra. Márpedig, ha az én órám többet mutat, mint a tiéd, akkor számomra több idő telt el, mint számodra, vagyis idősebb vagyok. Ha valaki látta a Csillagok között (Interstellar) című filmet, az tudja, hogy az pontosan erről a jelenségről szól. Ott éppenséggel a gravitációs erő hatása miatt, maradt fiatal a főszereplő.

Vagyis ez az időbeli eltérés nem csak az óránknál mutatkozik. A testünk minden funkciójának változik a sebessége, ezáltal például egy nagyon gyorsan haladó űrhajóban lassabban öregednénk, mint a földiek. Vagy ők öregednének gyorsabban? Mindegy. A lényeg, hogy ez a hatás a Földön is érvényesül egy utasszállító repülőgépen ülve, csupán annyira jelentéktelen, hogy nem lehet érezni. A „repülő” óra tanulsága szerint, ha egészen elhanyagolható mértékben is, de repülőn utazva gyorsabban telik számunkra az idő, mint ha otthon ülnénk egy fotelban. Ha lehetőségünk lenne megközelíteni a fény sebességét (300 ezer km/s), akkor természetesen már változna a helyzet. Elméletileg, ha a fénysebesség 87%-ával haladhatnánk, akkor kétszer, ha 99,9%-ával akkor már huszonkétszer lassabban öregednénk.
Az időutazás szerelmeseinek jó hír lehet, hogy bár a múltba valószínűleg nem, de a jövőbe minden bizonnyal van lehetőség utazni. Ehhez elegendő óriási tömegű testek közelében tartózkodni vagy nagyon nagy sebességgel haladni. Tehát érdemes észben tartani, hogy minden utazásunk során – kiváltképp, ha azt magasan és viszonylag nagy sebességgel végezzük – kis, nanoszekundumnyi időutazásokat teszünk.