A password will be e-mailed to you.

Kondenzcsíkot mindenki látott már. Ezek azok a nagyon magasan lévő fehér sávok, amiket az égen kúszó repülőgépek hagynak maguk után. De hogyan kerülnek oda? Miket gondolnak róluk? Kell-e félni tőlük? És miért nem? Erről lesz szó.

A kondenzcsíkok egészen hasonlatosak a piros lámpánál várakozó autók kipufogójából lassan szivárgó füstgomolyagokhoz, annyi különbséggel, hogy az autó kipufogógáza nem fagy meg, amikor a levegőbe jut. A repülőgépek turbinája, akárcsak az autók kipufogója, hőt és az üzemanyag elégésekor keletkező füstgázt bocsát a szabadba. Kondenzcsík azért keletkezik, mert a repülőgép hajtóművét elhagyó forró gőz a hideg levegőbe jutva egyből jégkristályokká fagy. Ugyanez történik hideg reggeleken a leheletünkben található vízgőzzel is, de mivel a felszín közelében nincs olyan hideg, mint repülési magasságban, ezért a leheletünk nem megfagy, csupán a benne található vízgőz válik apró vízcseppekké. Ezt a folyamatot nevezik kondenzációnak, innen ered a kondenzcsík elnevezés. Ilyenkor a levegőben található apró porszemekre (aeroszol részecskékre, kondenzációs magokra) ülnek ki a vízcseppek. A repülő mögött ilyen porszemekként funkcionálnak a repülőgép üzemanyagának felhasználásakor keletkező égéstermékek. Például nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, szén-dioxid, némi korom és vízgőz. A pára ezekre a részecskékre csapódik ki. Ebben a magasságban viszont a vízcseppek „kiülése” egyből zúzmarásodással jár (akárcsak például februári hajnalokon a 0 Celsius fok alá hűlt fűszálakon), vagyis megfagy. Ha jégből van, miért nem zuhan le? A kondenzcsíkokat ne hatalmas jégcsapok formájában képzeljük el, sokkal inkább apró, pillekönnyű jégkristályok sokaságáról van szó. Az, hogy milyen hosszú ideig lehet látni a repülők égi rajzait, attól függ, mennyire páradús a levegő. Szárazabb napokon, szemmel látható gyorsasággal elillannak, nedvesebb időben hosszú órákra megmaradnak.

Van azonban egy másik módja is a kondenzcsíkok keletkezésének. Amikor a repülőgép szárnyfelületéről (különösen a szárnyak kiálló részeiről) hirtelen leválik a levegő, akkor a légnyomása drasztikusan lecsökken. A hirtelen lecsökkenő légnyomás pedig kedvez a kondenzcsíkok kialakulásának. A szárnyak körüli alacsony légnyomású térrészeknél pontosan az történik, ami a földfelszín közeléből felfelé szálló levegővel. A lecsökkent hőmérsékletű és légnyomású levegő nem tudja magában tartani a nedvességet és ilyenkor a már említett porszemekre kicsapódik a vízgőz, tehát megindul a felhőképződés. Ahogy a képen is látszik az aerodinamikai kondenzcsík keletkezéséhez nincs szükség nagy magasságra, cserébe viszont ezek a felhőcsíkok a legillékonyabbak, csupán pár másodpercig lehet őket megfigyelni. Ez a fajta kondenzcsík jellemzően a fel és leszálló repülőknél figyelhető meg, az örvénylő alakzat, pedig a szárnyak mögött kialakuló légáramlatoknak köszönhető.

fs1
Aerodinamikai kondenzcsík (www.airlines.net fotó: Benjamin Freer)

De a legjobb csak most következik. Vannak az úgynevezett chemtrail (vegyi csík) hívők, aki úgy gondolják, hogy a kondenzcsíkok nem csak a fizika törvényeinek engedelmeskedve jönnek létre. Az elmélet hívői szerint világméretű, titkos, háttérhatalom által irányított különböző mérgező anyagokkal történő permetezés folyik. Eddig a pontig általában egyetértés van, arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy mi ennek a célja. A két leggyakoribb magyarázat szerint a globális felmelegedés elleni védekezés illetve a népességszabályozás vágya motiválja a háttérhatalmat, hogy repülőgépekről (utasszállítókról is) szórják az égi permetet.

fs2
Hosszan látható felhőcsíkok Forrás: http://naturopatia-online.com/

Az elmélet melletti érvként általában azt szokták felhozni, hogy manapság több a kondenzcsík, sőt gyanúsan hosszú ideig megmaradnak az égen. Az igaz, hogy több. 1960-ban 1,8 millió, 2008-ban már 10 millió repülést regisztráltak, tehát a légi forgalom megötszöröződött – olvasható az Eurocontrol 2008-as kiadványában. Hosszú ideig látható felhőcsíkok viszont régen is voltak. Légköri tartózkodásuk légnyomástól, hőmérséklettől és páratartalomtól függ. A globális felmelegedés szintén létező dolog, ám az ellene történő védekezés egyelőre főleg elméleti szinten létezik, ami viszont egyáltalán nem titok. A globális felmelegedés hatásainak csökkentését nevezzük climate engineeringnek (éghajlatmérnökségnek).  A szakterület képviselői a globális felmelegedés mérséklésre dolgoztak ki ötleteket, de a szén-dioxid légkörből történő kivonására, illetve a földfelszínre érkező napsugárzás mennyiségének csökkentésére eddig igencsak költséges megoldások születtek. A népességszabályozása alatt a legtöbb esetben valójában népirtást értenek és az elmélet hívői szerint a háttérhatalom így próbálja meg a túlnépesedés problémáját megoldani. Ha ez igaz, akkor a titkos hatalom nagyon látványos módot választott a népesség számának visszaszorítására, ráadásul módszerük nem is működik valami jól, hisz a népesség csak idén 79 millió fővel gyarapodott a Földön.

Chemtrail, légköroptika, szkeptikus