A password will be e-mailed to you.

Az év végi hajrát záró napokat a legnehezebb kibírni munkahelyünkön, ilyenkor szívünk már réges-rég egy lágyabb és szabadosabb helyen barangol, hová családunkkal, barátainkkal látogatunk el, többnyire a felszabadító baromkodás végett.

Aranyos a magyar sízők körében kapós, viszonylag hóbiztos pályarendszer, mely a magyar-román határtól kb. 130 km-re terpeszkedik. Számos néven említik a közkedvelt síterepet, sok helyen Aranyos (román nevén: Arieșeni), néhol pedig Vârtop (magyar hangon: Vértop) névvel rázza a rongyot. S miért pont ide andalogjunk az oly számtalan lehetőség közül? Mert megéri. Nem csupán pénztárca kímélő a többi hellyel összevetve, hanem feledhetetlen ingereket kínál érintetlen tájaival, vadregényes hegyvonulataival és eredeti, zömök, parasztos embertársainkkal. Tehát jóval több ez, mint csupán a hóban csellengeni. Lehetőségünk nyílik visszatekinteni az idő spektrumán és átélni mindazt, mellyel őseink is bíbelődtek, feltéve ha olyan típusú házat, panziót választunk, mivel erre is oly sok opciónk nyílik. Kénye-kedve szerint választhat ódon faházat, hol a tűzifa nem kolbászol öngyilkos hadjáratra magától a kandallóba, avagy flancolós módunkat kielégítve egy fullosan felszerelt négy csillagos hotel szobát. A környezet dúskál az élőlényekben, patakokban, meseszépen fölénk magasodó fenyőfákban. Hegyi ösvények által feljuthatunk a csúcsra, hol a panoráma mely elénk tárul leszögezi állunkat a friss, szűzies hótakaróra. Persze egyes-egyedül nem ajánlatos túl merészkedni a látótávolságon, kóbor ebekkel gyakorta összeütközhetünk, ám ők többnyire szelíd és jámbor temperamentummal rendelkeznek.

Mi a pálya?

Összesen 1,4 km-nyi könnyű és közepes nehézségű pálya húzódik 850 és 1140 méteres magasság között. A Vértop 1 (kék), továbbá a Vértop 2 (piros) néven ismert pályákat két tányéros lift szolgálja ki bőkezűen, bár annyira azért nem, hogy a borravalót is megússzuk. A környék síterepeihez hasonlóan csak menetjegy váltható. S ha leszáll az éj leple, immár kivilágított pályákon lehet síelni, aki pedig megelégelte a csúszást, az simán bérelhet motoros szánt. A pályák északi fekvésűek, ratrakoltak, viszont hóágyúval nincsenek felszerelve. Roppant szorosan helyezkedik el hozzá a modern zengőkői sípálya (Piatra Graitoare), azonban nem jellemző a közösködés, így még csak véletlenül sem libbenhetünk át tilosban. S mi a helyzet a piszkos anyagiakkal? Egy 12 menetes jegy, mely azért már nem negatív hangzatú, 75 lejbe kerül + 10 lej kaució ( 5-6 ezer forint körül), síléc – 25 lej (2 ezer forint), a snowboard pedig 30 lej ( 2500 forint) árban érhető el. Hétvégeken és a karácsonyi hercehurca környékén seregnyien látogatnak ide, így a felvonóknál kapitális sorok is kialakulhatnak. A parkoló kapacitása viszonylag töpszli (de mint tudjuk, nem a méret a lényeg), ezért ünnepnapokon a későn betoppanók csupán az út szélén tudnak leparkolni a sípályától messzebb eső övezetekben.

Merre visz a csapás?

A határtól baktatva rahedli útvonal áll a rendelkezésünkre, ám az egyik legideálisabban bevált útvonal, Gyula felől a következő: Méhkerék/határátkelő – Nagyszalonta (Salonta) – Tenke (Tinca) – Hollód (Holod) – Belényes (Beius) – Stei – Lunca – Vértop-hágó – Aranyos. Ezen útvonal kevesebb, mint 130 km távolságot ölel fel a határtól és az aszfalt is részben elfogadható minőségű, fűszerezve viszont a helyenként kátyús szakaszokkal, s a nyáron kezdett útfelújítás csak félig elkészültével, így a dugókat nem árt számba vételezni, a szerpentines szakaszoknál pedig tágítsuk ki kellőképp megpihent íriszeinket, hisz az utolsó fél óránkat csak az ő társaságukban tengetjük, nem mindegy merre is dülöngélünk.

Ha megjő az éhség

Szerencsére Aranyos völgye bővelkedik a remek éttermek hálóiban és a kiszolgálás rendkívül színvonalas. Kiemelnék különösképpen egy éttermet, mely olyan behatással van az emberre, hogy oda visszavágyik. És ez a Mama Uța. Réges-rég, évtizedekkel ezelőtt egy fiatal hajadon a briliáns főzőtehetségével elkezdett dolgozni egy kis étteremben, majd a sok kemény munka árán családjával képes volt sajátot létrehozni, mely akkor ugyan még falatnyi terjedelemmel bírt. Mostanra viszont hatalmas lett és külön panziókkal rendelkezik. Az étel felsőfokúbb már nem is lehetne, olyan szinten ízlelhetjük a hagyományteremtő erdélyi ételeket, melyek egyfajta kulináris mennyországba reptetik ízlelőbimbóink millióit. A menün rengeteg étel sorakozik elénk, egész biztos, hogy mindenki talál szája-íze ingerének megfelelőt. A személyzet aranyos népviseleti ruhában ügyködik a rendelésekkel, és még magával Mama Uțaval is összefuthatunk, ha szerencsénk van, ki már a hetvenes éveit szeli viharos sebességgel, s így együttesen olyan otthonos érzetet ad ez a vendéglő, hogy nem csupán a bendőnk telítődik bőségesen megrakott tányérjaink után, hanem a lelkünk is egyfajta kielégülést kap, mely közben egész biztos a napkorong is átdereng itt-ott a recés felhők mezején.

14142003

335971643_640

arieseni-partie-2

DSCN3640

IMG_6408

partia-arieseni-1