A password will be e-mailed to you.

„Két nagy család élt a szép Veronába, / Ez lesz a szín, utunk ide vezet.”

Shakespeare híres drámájának, a Rómeó és Júliának nyitó mondata Észak – Itáliába kalauzol minket, egészen pontosan a Garda – tó közeléhez, az Adige folyó kanyarulatához. Az ősi városba, Veronába.

A városban sétálva, mintha időutazáson vennénk részt, hiszen ókori épületeivel, reneszánsz palotáival középkori hangulatot áraszt. Vásáraival, bazárjaival és operaklasszisaival szintén elvarázsol. Római kori történelmi emlékekben az olasz főváros után, a második leggazdagabb város, így történelmi épületeinek értéke és fontossága miatt Verona az UNESCO világörökség részét képezi. Leghíresebb épülete a Piazza Brá téren található Amfiteátrum, amelyet időszámításunk után 30-ban építettek.  Az Aréna épülete a gladiátorviadalokról volt híres, ma opera- és színházelőadásoknak ad otthont. Több, jelenleg műemlék épület mellett szintén az I. században épült a Porta dei Leoni, amely valaha a város kapujához tartozott, máig fent maradt része, egy középkori épület egyik falaként tekinthető meg.

Verona talán legszebb temploma a Basilika di San Zeno Maggiore, amely a XII-XIV. század között épült. Hatalmas rózsaablakai mellett bronzajtói gazdagon díszítettek bibliai jelenetekkel.  Hasonlóan a Sant’Anastasia templomhoz, amelynek XV. századi freskói Szent Péter életét elevenítik fel.

A katedrálisok épületéből áradó középkori hangulat fokozódik a Piazza delle Erbe nevezetű téren, Verona centrumában. Hangulatos kávéházaival, piacával a kikapcsolódás ideális színtere. A tér északi oldalán Verona egyik jelképe, a Torre dei Lamberti tornya magasodik, ahonnan beláthatjuk az egész vidéket.

A város hangulata híres művészeinket, irodalmárainkat is magával ragadta, hiszen Mozart és Goethe is szívesen látogatta a Giardino Giusti-t. A hely, amolyan reneszánsz „zöldövezetként” él a városban az 500 éves ciprusfáival és a 200 éves sövénylabirintusával. A kertet az 1930-as években újították fel, nagy gondot fordítva az eredetiségének megőrzésére.

Verona neve összefonódott Shakespeare Rómeó és Júliájával, azon belül is a híres „erkély jelenettel”. A Casa di Giulietta (Júlia háza) a Piazza delle Erbe közelében található, amelyet a szerelmespárok zarándokhelyének tartanak számon. A legenda szerint a Via Capello erkélyén vallott örök szerelmet egymásnak a két fiatal. Ennek az örök szerelem „kultuszának” eredménye lett az ún. Júlia-fal, amelyre szerelmes levelek ezreit tűzik fel, szintén az örök szerelem reményében.

Veronát hangulatától okkal tartják a köztudatban a szerelem városának. Több száz, esetenként több ezer éves épületeivel, mégis pezsgő városi életével egyszerre modern és ősi, nyugodt és vibráló.  Ebből fakadó „kettőssége” egyszerre megunhatatlan és felbecsülhetetlen. Ha átsétálsz a Ponte Pietra kétezer éves kövein vagy lenézel a városra és az Adige folyóra a Castel San Pietro faláról, esetleg meghallasz egy kis kávézóból kiszűrődő olasz dallamot a Piazza Brá-n, nem csak „Rómeódba” vagy „Júliádba”, hanem Veronába is beleszeretsz. Aztán vissza akarsz menni, persze nem csak azért, hogy Júlia-falára feltűzhesd Te is a saját üzeneted…

Berek Szandra