A password will be e-mailed to you.

Valljuk csak be. Akármilyen kis városban sétálunk, mindenhol találkozunk velük. Sőt, a városközpontokban már nem is igazán találunk olyan utcasarkot, ahol nem botlunk egy kínai üzletbe. Hasonló a helyzet az éttermek tekintetében is, hiszen szinte mindannyian betévedtünk már egybe, ki kíváncsiságból, ki azért, mert „sok a kaja és olcsó”, ki a gasztronómia keleti csodái miatt. Viszont ennek a népnek van egy olyan építménye, amellyel nem találkozhatunk, az imént említett „minden utcasarkon”. Ez pedig a közel 7000 km hosszú, 10 m-es átlagmagasságú és 5-8 méter széles Kínai Nagyfal.

A történészek az egyik legősibb civilizációként tartják számon a kínai népcsoportot. Talán ennek is tudható be az a gazdag hiedelem- és mondavilág, amely összeforrt Kína történelmével, így az építménnyel is.

A Kínai Nagyfalat körülbelül 2000 évig építették az ország különböző uralkodói. A munkálatok Csin Si Huang- ti császár kezdeményezésére indultak a Kr.e. 3. században. A fal védelmi funkciót látott el Kína északi határán. Első ízben azért, hogy megvédje a földműveléssel foglalkozó lakókat a nomád északi és nyugati törzsek támadásaitól. Az építmény érdekessége, hogy nem alkot összefüggő rendszert, hanem erődítményekből áll. A későbbiekben a funkciója folyamatosan alkalmazkodott az aktuális hadi állapotokhoz, helyzetekhez. Volt, hogy évtizedekig, évszázadokig nem használták, majd ismételten belefogtak a bővítésébe. Az idő múlásával az építőelemei is megváltoztak, hiszen a kezdeti döngölt földet a középkorban felváltotta a tégla, mint építőanyag. A ma látható szakasz a Ming-dinasztia keze alatt épült a XIV. és a XVII. század között. A Fal nagy része a turisták számára nem látogatható, állapota évről-évre az enyészet martalékává válik. Akadnak olyan szakaszai is, amelyek már teljesen eltűntek.

A világ hetedik csodájaként számon tartott katonai építményt gyakran nevezik a „Könnyek Falának” is. A legenda szerint Csin Si Huang-ti jövendőmondói azt a jóslatot tárták a császár elé, hogy a Fal csak abban az esetben épülhet meg, ha egy „Van” nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Hosszas keresgélés után rátaláltak egy ilyen nevű személyre, akit kivégeztek és „örökre a Fal szolgálatába állítottak”. E történet mellett az viszont biztos, hogy az építkezés során elhunyt építőmunkásokat befalazták, így gyakran kapja a Fal a „világ leghosszabb temetője” jelzőt is.

A legendák szerint a Fal építését folyamatosan felügyelték Kína Sárkány Királyai is. A kínai mitológia négy Long Wang-ról, azaz Sárkány Királyról tesz említést, akik mindegyike a Négy Tenger egyikén uralkodik. Ao Shun észak felett, Ao Ch’in dél felett, Ao Kuang kelet felett, míg Ao Jun nyugat felett. Bár ők valójában az óceán mélyén laknak, mégis a víz minden formája fölött volt uralmuk. A sárkányok élő elemeit képezik a tájnak, míg testük a hegyláncokat szimbolizálja, addig nyelvük a kanyargó folyókat.

Ezek az elemek jelennek meg a Fal elhelyezkedésében is, hiszen változatos földrajzi viszonyok között épült. Találhatunk hegyvidéki-, mocsaras-, sivatagi szakaszokat is, bár nagy része mégis hegyvonulatokon húzódik.

Az építménnyel kapcsolatos történetek, legendák sorát hosszú ideig sorolhatnánk még, hiszen az épület eszmei értékét gazdagítják. A Kínai Nagyfal az 1987-es év óta az UNESCO Világörökség részét képezi. Turisták tízezrei látogatják meg évente.

A „bakancs listádon” téged is vár az egyik legősibb civilizáció, a Sárkány Királyok Birodalma…

Berek Szandra