A password will be e-mailed to you.

„Pallasz Athénét, a dicső istennőt, kezdem énekelni, a bagolyszeműt, kinél bőségben van a meggondolt tanács és meglágyíthatatlan a szíve, a tiszteletre méltó szüzet, a városvédőt, az erőset.”

A világ egyik legismertebb eposzának, a Homérosznak tulajdonított Odüsszeiának nyitó sorai között olvasható gondolat kalauzol el minket az ókori görög városállamba, a tudományok és művészetek központjába, a filozófia tudományának őshazájába. A mitológia szerint Pallasz Athéné kedvenc városa ez, amelynek lakói tiszteletük jeléül, a bölcsesség, a jog, az igazságosság és művészetek istennőjéről nevezték el lakhelyüket, Athént.

Az a kulturális, szellemi és mindennapi élet, amit ma „nyugati civilizációnak” emlegetünk, itt gyökerezik a több ezer éves város falain belül. Athén kapta meg először az Európa Kulturális Fővárosa címet, 1985-ben. Két építménye is az UNESCO Világörökség részét képezi, hiszen az Akropolisz 1987-ben, míg a Daphni kolostor 1990-ben került fel a listára.

A mai modern világunk vívmányai, épületei, különlegességei mellett mégis csak elsősorban az ókori csodák megtekintése miatt utazunk ebbe a városba. Mit is láthatunk?

Athén méltán leghíresebb építmény együttese az Akropolisz, amely elnevezés görögül fellegvárat, felsővárost jelent. Az Akropolisz egyben természetes védőhelyet teremtett, hiszen róla beláthatóak a környező síkságok. A régészeti kutatások eredményei azt mutatják, hogy i.e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelynek épületei később a mindennapi élet legfontosabb színterévé váltak. A Parthenón (Pallasz Athéné temploma) a város legmagasabb pontjára épült. Az épület elnevezése Athéné másik, a köztudatban elterjedt jelzőjének köszönhető. Eszerint az istennő szülei, Zeusz és Métisz viszályos kapcsolata miatt soha nem ismerte meg a szerelmet, így örök szüzessége jeléül kapta a Parthenosz jelzőt. Innen eredeztethető a Parthenón elnevezés. Ez a dór stílusban megépített templom ma fehér márvány anyagból magasodik. Az épületegyüttesben számos más templom és szentély megtalálható. Például az Erechteion, amely a Fellegvár kultusztemploma. A hatalmas bejárati kapu, a szintén márványból épített Propülaia, amely az Akropolisz díszbejárata. Itt található az ión építészeti stílusú Niké temploma, akit a győzelem istennőjeként tiszteltek. Artemisz Braurónia szentélye mellett állítottak többek között Zeusznak és Pandión királynak is. Kiemelkedő épület a Chalkothéka is, amely az istennőnek szánt ajándékok tárolására és fegyverek tartására szolgált.

Érdemes említést tennünk Dionüszosz színházáról, amely az Akropolisz déli lejtőjén helyezkedik el. Dionüszoszt a bor és mámor isteneként tartották számon, illetve őt tekintették a színjátszás atyjának is. A színház kialakított nézőterén 1500 fő férhetett el, ma is láthatóak Dionüszosz papjai számára biztosított márvány ülőhelyek. A klasszikus görög drámák otthonában megnézhette a közönség többek között Szophoklész, Euripidész vagy Aiszkhülosz tragédiáit.

Az Akropoliszról tökéletes látvány nyílik Herodész Attikosz Színházára is, aki a 2. században emeltette az épületet felesége emlékére. Bár turisták számára nem látogatható, jelenleg ez ad otthont az évről-évre megrendezett Athén Fesztiválnak. A rendezvényen ókori drámákat és operákat, illetve táncrendezvényeket mutatnak be, híres művészek közreműködésével.

A Hadrianus kaput eredetileg abból a célból építették, hogy elválasszák egymástól a klasszikus és a császári várost. Így a kapu mindkét oldalára felirat került. Az északkeleti oldalon „Ez Athén, Thészeusz városa.” felirat látható, míg a másik oldalon az „Ez Hadrianus városa, nem pedig Thészeuszé.” mondat olvasható.

Az előzőekhez képest jelentősen később épült a Daphni kolostor, amelyet a 11. században építettek egy kora bizánci kolostor helyére. Szintén a század végén készült freskók jelentik az egyediségét a templomnak, amelynek egyik képsorozatában Mária és Krisztus képeket láthatunk, míg a másik nagy kategóriában különböző szentek képei jelennek meg.

Athén napjainkra modern, kozmopolita várossá nőtte ki magát. Ebben a közegben mégis jelen van a sajátos, a „nyugati civilizációt” megalapozó kultúra-, eszme- és értékrendszer, amelyet évszázadokkal korábban teremtett meg. Ezt bizonyítják többek között ezer éves épületei, színház- és drámatörténete, hihetetlenül szerteágazó és gazdag mitológia világa.

Ez a sajátos építészeti stílus és kultúra vonzza magához a turisták tömkelegeit, akik gyakran ouzo-val vagy gyrosszal a kezükben, de elkészítik saját selfie-jüket a Parthenón hatalmas oszlopainak tövében.

Berek Szandra